Itt ugyanis bokáig érő hó van. Sok emberrel ellentétben én kicsit sem szeretem - jó, hazudnék, ha azt írnám, hogy a meleg szobából nem ragad magával a havas fák látványa, ugyanakkor a tudat, hogy áshatom ki Dezsőt, térdig ázik a farmer és ha lefagy, akkor lesz ám itten korcsolyázás kicsit sem dob fel...

Szóval jövök majd, beszámolok megint mindenféléről, csak még keresem magam és a napi rutint.