A nap vitája...
"Szarhossz", avagy "szárhossz". Ugye, ugye: nem mindegy. Momentán ezzel és hasonló "nyalánkságokkal" küzdök az új hajón. Napom nagy része - mint gramar nácinak (kivéve itt a blogon, amikor épp vagy vannak, vagy nincsenek ékezeteim, illetve előtör nem a létező diszgráfiám) - ezzel telik, a "valódi" munka jövő héten hétfőn kezdődik. Illetve kezdődne. Mintha, csak egy kis magyar vállalkozásnál dolgoznék (bocs) - folyamatosan változnak az elképzelések, a rendelkezésre álló összegek, feladatok és azok prioritásai.
Mindenesetre tudom, hogy ez a munkahely miért kellett az életembe: egyrészt marha nagy kihívás - trutyiból várat építeni -, másrészt kicsit lazábbra venni a figurát. Mivel úgy tűnik, maga a cég sem halálosan vérkomoly (eddig), így én sem görcsölök, hanem igyekszem jókat mulatni a "szarhosszon". És kijavítom századszorra is, ha kell. Nekem "oly' mindegy" mennyit szöszölök el rajta.
Osztán emlékszem meséltem squasht, no sikerült most hétvégén másodszor is eljutnunk, még mindig nagyon vicces és klassz. Meg kell jegyeznem, határozottan ügyesek/ügyesebbek voltunk. Ezúttal csak ketten voltunk SzépEmberrel.
Dezső megkapta a téli papucsot, csütörtökre kaptunk időpontot az olajak, kerékcsapágyak és futómű ellenőrzésre, javításra. Remélem azért nem kopasztanak meg nagyon. Jah igen, és hozzá kell tennem, hogy CSODA GYÖNYÖRŰSÉGES LETT ÁM - az eleje.
Nagy újságok egyébként nincsenek, tegnap edzettem, ma körmöztem, holnap remélem SzépEmberrel töltjük estét, utána egy szabad este, utána megint körmözés...hétvégén nem tudom merre pörgök. Mondjuk, nem ártana aludni :) Mert, hogy a mostani "pötit" sűrűre sikeredett: autószerelő, SzépEmber barátaival ebéd, Npzy kiugrott szóval velük dumáltam kicsit, majd hazarongyolás, elkészültem spanyolok házibulijára, majd onnan hajnalban estem haza. Másnap mosás, főzés, takarítás, squash ugye és még a körmömet is befejeztem. Szóvalna.
Várhatóan a következő hetek sem lesznek sokkal lazábbak, de hát ismertek. Novemberben lehet, hogy cégesen hazaküldenek egy kicsit - persze amikor itt szabadnap lenne, nehogy már henyéljek egyet :P - , a European Road Show varsói állomásához érkezünk, remélem lesz látogatóm is otthonról és hopp, máris december.
És ha már december, akkor hideg és tél. Na jelentem, itt már az van. Nagyon. Leszámítva a most hétvégi pár órát, a napot három hete nem láttuk, szakad az eső és ippeg karcoljuk a 6 fokot. De jó hír, legalább már fűtés van a lakásban. Ugyanis nem volt sokáig, noha már mindenhol pöfékeltek a fűtőtestek. Lui életmentő ötletével húztam ki pár napig (bekapcsoltam a sütőt és kinyitottam az ajtaját), de végül csak elhitte a főbérlő, hogy nem hisztizek, hanem tényleg légkockákat pisilek már.
Leengedett egy Niagarányi vizet a fűtőtestből és voila. Szóval, legalább itthon nem panaszkodom a hőmérsékletre. De kint?! Brrrr....nemtom mi lesz velem itt megint télen...de legalább már Dezsőt visszakaptam :3 És így azért mégis csak szebb/könnyebb az élet.
Azt hiszem, most hirtelen ennyire futotta, szerintem hosszú hetek után megnézek egy Orange is The New Blacket és chill. Majd elájulok.
Igen, cicák is jól vannak.
CsókPuszi